2011. február 22., kedd

Nem törődöm

Minden unalmassá lesz.
Szép festékkeretbe foglalt szemetek,
barna pihés bőrötök,
álértelem, hízelgő tekintet,
kéjelgő mondatok,
undor uralta elutasító mozdulatok.
Ezek vagytok ti.

Szánakozzatok, hogy zsebem bár üres,
egóm nagyobbacska, izmom
tűrhetően létező.


Lehajolok majd,
gyengéden megnyalom arcotok,
újaim kis végei eljátszadoznak majd,
és sírtok hogy elmúltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése