2016. szeptember 9., péntek

KéK változatok

Felnyitni az eget és a belében szétnézni
nem olyan mint belebolondulni.
Egyszer én hülye belé raktam a szívem,
és kék sugárként szarta ki a kis édes.
De franc se hinné, még mindig megenném,
ha kell kihánynám, és újra lenyelném.
Undorító vallomás, egy udorító megismételhetetlennek,
mindenek minek valaha férfi térdre esett.
Te kegyetlen,
te egyetlen
te… te halálraítélt, egyetlen rejtett igaz kincsem,
fulladj meg
had üvegesedjen el a szemem.