2013. november 9., szombat

Izanagi

Ó! Izanagi
jövőnket szülted. Sírtál.
Elfagyott szemed.
Kínzott mikor felnéztem,
eget akartam, ha lenéztem.
Felkutattalak, de jaj,
riadtan hagytalak a pokolban.

Új kőkorszak


Bölcs akarok lenni, mint Isten.

LSD! A fiktívnél is nagyobb leszel!

Ugrálj az utcalámpa körül,
új kőkorszak üdvözöl, örülj!
Kirúgod házad alapzatát,
imádod a halál kultúráját.

Két gyermek sirat száz öreget,
majd maguktól, melléjük fekszenek.

Összegzés töredék

Volt héja nászom, majd lotyó Fannim.
Megragadtam saját magam,
teltek az évek és én megragadtam.

Tiszta most az avar, ami véres volt,
más héják sikítanak most.
Utáltam a vérem és jobban az övét.

Égről tengerbe hull a bogár,
a fenéken fekve alussza álmát.

Haikütem, hozzád Szellő

Bús Ronin vagyok,
hüvelybe ragadt karddal.
Furcsa érzés így,
távol az a sok szép szín,
borzong a napfény,
mikor válladon lefolyik.
Kezemet mosom,
nedveiddel vegyült sugarakban,
arcomra csapom,
csípi a szemem és nevetsz.
Vagy inkább kuncogsz.
Nem tudom mikor kértem
első kegyelmet.
Talán még azt sem, mellém
mikor leheltek.

Biztosan…

…jól vagyok. Igen.
Alszom, ébredek, alszom.
Amit nagyapám
el nem követett, attól
kell félnem. Itthon már csak ilyen.
Bogarak röpködnek a
fejemben néha.
Apró kis tücskök, régi
harcok foglyai.