Évek

Feltámad a szél.
Furcsa decemberi eső
szurkálja az arcom.
Mindenem átázott.
Leszakadt a Tenger az égről,
nem írom le őt.
Feltűröm ingujjam,
feltúrom a hajam.
Írhatnék arról, hogy
Évgyűrűk nőnek szemem alá
Homlokomon egyre nagyobb a sivatagosodás.
Héják márványos csontjairól az avarban,
csöndjükben nem vagyok zavarban.
Hogy mitikus barlangrajz vagy
koponyámban.
Bűnökről és távolságról.
Hóról, és arról hogy az sincs.