2017. május 23., kedd

Unalom

Nagyon unom, hogy nem unlak,
hogy valahova mindig elduglak.
Unom, hogy belelihegek a semmibe,
hogy az újraírt rendszerben
adat vagyok, ami elveszett.

Unom, hogy írok,
én a siránkozó barom.
Unom, hogy nem vagyok rád dühös,
unom, hogy sosem jókor van hűvös,
és hogy a poharam feszt kiürül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése