A Farkaskölyök 3

Gara és Nimród együtt szöktek el Rejtett Kőből. Nimród idősebb volt, valamivel magasabb is, rövid barna haja volt és barna szeme. Klánja a Vérszemek voltak, ők a Földfeletti hegység keleti oldalán laktak, és folyamatos harcban álltak a hegyekben megmaradt Ezüst Népekkel.

-          Szóval az ostorvidéki fiú megostorozta a farkával Sachit? – Szólalt meg végül Nimród olyan kétórányi lovaglás után.

-          Igen. – Nem tudok többet mondani.

-          És te megölted…

-          Igen.

-          Így volt helyes, ez a törvény.

-          Tudom, nem kell felvilágosítanod, én is ismerem népünk törvényeit.

-          Kár hogy Sachi nem fogta fel őket, macskatejet szopó Hiron volt. – Hangjában mély megvetéssel köpött egyet.

-          Az úrnőnk is Hiron. – felelt erre kicsit dorgálón Gara. De tudta jól, a Vérszemek ki nem állhatják a Hironokat, hiszen azok is egykoron Ezüst Népek voltak.

Újabb hosszú csönd borult rájuk. A táj meglepően változatos volt, sivatag, oázis, sivatag, folyó és zöldellő rétek, sivatag…

Csapata, akiktől elszakadt egy időre, egy oázisban várta. Gotsun Ryan és Fajs Colin. Ők is Rejtett Kőről szöktek el. Mindkettőnek a klánja a tengerpart mellett él, így ők meg a tenger felől érkező barbárokkal harcolnak szinte állandóan.

Rejtett kő. Kelet titkos bástyája. Keleten elvétve voltak csak falvak, a hegyekben ugyan földházakban laktak, de a pusztán élők főleg nomádok voltak. Városuk csak kettő volt, mindegyikben egy-egy vár. Azonban sok keleti sem tudja, hogy van egy harmadik is. Rejtett Kő pont azért volt bevehetetlen, mert nem tudják, hogy be kéne venni. Kelet legképzettebb harcosait és bérgyilkosait képzik itt ki.

Elszöktem otthonról, elfutottam a kötelességeim elől, hogy jövök én, ahhoz hogy a törvényre hivatkozva embert ölök. Ez először merült fel benne, de megnyugtatta az a tudat, hogy Nimród egyetért vele.

Gara megtorpant. Ryan és Colin furcsa volt, egyhelyben ültek és néztek maguk elé. A fegyvereik még csak a közelükben sem voltak. Valami nincs rendben. Becsukta a szemét, megfeszítette szeme körül arcizmait, és mikor kinyitotta a világ sötét árnyakból állt, látta a leveleket, és azt hogy pár pillanattal később merre mozdulnak a szellőfúvásban. Társai zölden fénylettek a mozgó árnyvilágban, de látott két vörös alakot, elbújva az oázis növényei közt. Nem érkezett figyelmeztetni Nimródot, a következő pillanatban a homok alól egy harmadik vörös fényű árny tört elő, rúgott egyet Nimród térdhajlatába a térdre rogyott, a következő pillanatban a tarkójára kapott egy ütést és eszméletlenül elterült. Gara kardot akart rántani, de az árny gyors mozdulattal az övéről egy hajító kést repített a kardja markolatába, majd egy lépéssel közelebb lépett, és teljes erejéből, ököllel szemközt ütötte. A Farkaskölyök háttal zuhant a homokban, érezte a hasító fájdalmat, az orrából serkenő vért, a látása ismét normális lett, és lassan elsötétült minden.

Mikor magához tért éjszaka volt már. Ők négyen hátrakötött kézzel ültek, előttük a tábortűz és három fehérbe és pirosba öltözött csuklyás férfi. Keleti fegyverekkel, ronin íjjal és bábáj pengékkel. Rejtett Kő ránk talált. Végünk van.

-          Nocsak felébredt a Sas fióka, vagy Farkaskölyök? Minek szólítsunk? – szólalt meg mosolyogva az egyik, kezében egy szárított hússal.

Mintha nem is hallotta volna a kérdést Gara inkább fel tett egy másikat.

-          Miért vagyunk még életben?

Egy másik férfi felállt, ránézett, most jól lehetett látni az arcát. Fabry Roff. Rejtett Kő egyik legendája.

 - Mivel nemes atyád, urunk és parancsolónk Katorasu Ashtur öccse és te is ennek a nemes vérvonalnak a leszármazottja vagy kegyelmet kaptok. – Kegyelem? Nocsak, talán már egy éve folyamatosan részegek? – Ha, teljesítetek egy-egy küldetést, amit Rejtett Kő szab ki! – Így mindjárt más. Adnak egy számunkra szinte lehetetlen küldetést, amibe belehalunk. A feloldozás esélye meg van, házunk becsületét megmentik, mert harc közben halok meg. Ha netán meg sikerül ugyan ez az eredmény.

Gyanakvón végig nézett Roffon.

-          Mi van akkor, ha elvállaljuk, de megint meglépünk?

-          Megint megtalálunk, és magam viszem el a fejetek Rejtett Kőbe. – válaszolt Roff úgy mintha ezt el sem kellett volna mondania, hiszen magától értetődő.

Rövid hezitálás után Gara döntött.

-          Mi a küldetésünk?

-          Küldetésünk? Nem együtt mentek. Legalábbis te és Nimród nem. – Roff végig nézett a négy fiún, akiket Rejtett Kőn már egy éve csak a Veszett falkának neveztek. Most egyáltalán nem tűntek, veszetnek. Ryanen és Colinon látszott a félelem, Nimród inkább volt haragos és értelem szegény, mint veszett. – Ryan és Colin itt marad az Ostor völgyben, Homokvárosban lesz dolguk. Kadosa felel értük. – a név elhangzásának pillanatában felállt az a fickó, aki eddig a szárított húst ette. – Nimród Északra megy, hogy hova azt nem tudom, és ti sem fogjátok tudni, érte Kara felel. – Most az eddig hallgatag férfi tornyosult a tűz fölé. Bronz Kara, egy másik legenda. – Te pedig, Askilba mész, és én felelek érted. A küldetésedet majd megtudod, ha elváltunk a többiektől.

Nimród Garára nézett, kicsit zavarodott volt.

Nem volt min gondolkodni. Nagybátyja igazából még nagylelkű is volt.

-          Rendben.

A többiek is bólogattak. Elfogadták az ajánlatot.

Roff intett, Kadosa és Kara talpra segítette őket és elvágta köteleiket. Majd megfordultak és a csomagjaik közt kutakodtak.

Rejtett Kő egyenruhái kerültek elő. Négy darab, fehér és piros, csuklyás viselet, majd előkerültek a fegyverek, a ronin íj, a bábáj kard, az öv rejtett zsebeibe illeszthető hajító késék, és az alkarvédőből előugró rejtett penge.

Ez mind ismerős volt a négy fiúnak. Egy esztendeje ez mind az övék volt. De nem lehetett rajta családjuk címere. Sem a Vérszemek fehér óriás, sem a Gotsunok zöld nyílvesszője, sem a Fajsok karddal metszett holdja, de még a Katorasuk kékesszürke árnysasa sem. Ha meghalnának küldetés közben, így nem tudják majd megmondani melyik házhoz, tartoznak, és azt sem melyik régióba.

-          Hajnalban indulunk. Készüljetek fel, búcsúzzatok el, vagy ami jól esik. A szökésre ne is gondoljatok. Jobbak vagyunk az árnylátásban, mint a Farkaskölyök, és az íjunk sincs messze.

Szóval azt is észrevették.

Felvette a ruhát. A csuklya pont eltakarta az arcát, de ő remekül kilátott alóla, a kívül piros belül fehér köpenye csak jobb karját takarta a szokványosnál kisebb volt de remekül eltakarta a fegyverzetét. Bár kardjának csak a markolatát.

A keleti felszerelésekre jellemző páncélzat hiányzott az egészről. A ronin íj és bábáj penge csak azért lehetett része, mert nem kellett keletinek lenni, ahhoz hogy azok legyenek a legjobb fegyverek.

Ledőlt a tűz mellett és végig futott az agyán mi mindent tett az elmúlt egy évben.

Elszökött Rejtett Kőből. Bejárta Hiront és megismerte Sachit. Sachi elvette a szüzességét. Délen befogtak egy vadonélő sárkányt, majd egy 50 fős rablóbandával végeztek a segítségével. A sárkányt később eladták egy déli lovagnak, mert túl sokat evett. Majd elmentek Sötétalkonyba, a Fekete korban ez volt a legnépesebb város, most romosan áll, és méretéhez képest kevesen lakják. Azok is főleg az alvilág patkányai vagy éppen nagyurai. Itt egy egész bordélyházat felszabadítottak, mikor megtudták, hogy a lányokat veri az épület tulajdonosa. Majd északra mentek és zsoldosként szolgáltak észak örökösének Arszlánnak. Aztán Észak-nyugat felé mentek ahol lovagi felszerelést lopva, elindultak egy lovagi tornánk, amit a Lekkerek rendeztek. Ryan a második körben esett ki, Colin a harmadikban, Nimród az ötödikben, Gara megnyerte, mikor sisakrostélyát felemelte mindenki megdöbbent hogy még szinte gyerek, a torna hölgyének a köznép között álló Sachit választotta és nem valamelyik nemes hölgyet, például egy Lekkert. Ez nagy felháborodást keltett a nemesek közt, de annál nagyobb rajongást a pornépnél. Mikor a nevét kérdezték, csak azt mondta, hogy ő a Farkaskölyök. Ezt a nevet adták neki az alvilágban. Majd ellovagolt.

Ezek után mentek az Ostor Völgybe. Ott ismerték meg a homoki fiút, szőke volt, jó kedélyű, talán túlságosan is. A többiek Homokváros felé mentek, de Gara, Sachi és a fiú a Földfeletti hegységbe. Majd rajtakapta őket, de kitudja, hogy hanyaggyára feküdtek össze. Gara kardot rántott, a fiú magabiztosan elővette a sajátját, egy ütött kopott, görbített homoki szablyát. Szinte semmibe nem került megölni, még csak meg sem kellett erőltetnie magát. Sachi közben ordított, Gara ügyet sem vetett rá. Otthagyta a vérző fiú felett, felült lovára és elvágtatott.

És most már itt vagyok, ismét fehérben és pirosban.