2019. április 16., kedd

2018 27

Még alig lázadoztam,
hisz semmi nem változott.
Csak kisebb lettem,
semmi komoly.
Csillagok vagyunk, látom.
Sok millió évnyire innen, ragyogsz.
Én éppen csak látszom pirkadatkor,
persze mindenki alszik akkor.
A hó alatt, az a sok energia,
a növények ahogy rezegnek,
ahogy a bogarak matatnak,
ahogy minden pattanásig feszül
hogy kirobbanjon és újjászülessen,
úgy várom
hogy felnőhessek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése