2016. június 9., csütörtök

Csak úgy

Feltámad a szél.
Az eső durván szurkálja az arcom.
Mindenem átázott
Leszakadt a Tenger az égről.
Szemben a Szemekkel.
Feltúrom a hajam kezemmel.
Ismét eljött a december,
és írhatnék bűnökről,
hogy növesztettem újabb évgyűrűt.


Hóról, és arról hogy nincs.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése