2016. június 9., csütörtök

Most úgy nyugodtan Utazó az otthon maradtnak, az elhagyónak

Hittem célom, hogy szent legyek.
És ekkora hülyeséget, Szent Egek…
Azóta szarrá ment ez is, dongják a szent legyek.

Az vagyok mi voltam,
és hogy te az vagy e mi voltál…
Senki nem lehetett az.

A bolygón kívül, és azon belül
sincs elég csend, ami meg nem rémül.
Össze rebben, mint a kis eb
ki most került testvéreitől messze el.
Sír, nyöszörög a kis pára
lelkem így hajtom egy kis párnára.

És hogy mind hiába?
Nézd, egészségünkre már senki nem piálna.

Lelkem már nem kiabálna.
Csak csendesen kioldozná ruhádat.
Vagy ha ezt nem lehet
hát idegen erdőben csak magának vetne meg.
Legalább a madarak, ne vessenek meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése