Fodor-Nagy Gergely: A téren

Kissé görnyedt háttal,
ülök a korláton.

Unottan nézem a teret.

Félhomályból tipeg elő,
néhány nagy KIS lány.

Magas sarkú cipőik úgy kopognak,
mint a koponyájuk.

Előttem elhallgatnak, nem nevetnek.

Bár állati ösztönöm
nőnek álcázott testükre vetné
magát, arcom kopár, fejem
csak bólint lazán.

Nem nevetnek, félnek tőlem.

Tudom róluk azt, amit ők sem tudnak.